Tippek az elektromos rezsidémon megfékezéséhez 1. rész

Hogyan spóroltam havi szinten 130 kWh elektromos áramot?

Az elektromos áram ára az előző évtizedekben viszonylag olcsónak számított, azonban fel kell készülnünk egy egészen más jövőre, amikor is a gáz és a kőolaj árával együtt a villamos energia is egyre drágábbá válik, a rezsi költség pedig egyre nagyobb és nagyobb szelet lesz a családi költségvetés tortájában.

A költségek csökkentésének első lépése valamilyen módon a fogyasztás mérséklése kell legyen, még akkor is ha esetleg a későbbiekben például valamilyen napelemes rendszer kialakítását tervezzük, mert a napelem sem mindenható eszköz, gondoljunk csak a  téli időszakra, felhős napokra vagy az éjszakákra. A fogyasztásunk optimalizálásába fektetett munkát egyszerűen nem tudjuk megúszni.

A következő kis minisorozatban tippeket szeretnék adni, amikkel ez a munka elvégezhető, hogyan is érdemes elindulni, a saját példám alapján. Az korábbi havi 395 kWh -ról sikerült levinnem a fogyasztás 264 kWh -ra, ami 131 kWh megtakarítás. Forintban havonta talán nem tűnik jelentős kiadásnak, de éves szinten már szabad szemmel is jól látható összeg lesz belőle és dráguló árak mellett egyre inkább láthatóvá válik majd, no meg az is lehet, hogy ennek köszönhetően tudunk bent maradi az ún. átlagfogyasztás sávjában.

Induljunk egy együtt ezen az izgalmas kiránduláson!

 

Tippek az elektromos rezsidémon megfékezéséhez 2. rész

A nagyfogyasztók számbavétele I.

A legtöbb háztartásban léteznek elektromos nagyfogyasztók, olyan eszközök amelyek nagy teljesítményűek, jellemzően 1000 Wattnál nagyobb teljesítményűek. Ha itt tudunk valamit spórolni, akkor hamar látványos eredményt érhetünk el.

Melyek ezek a háztartási nagyfogyasztók?
* Elektromos fűtőtestek, radiátorok, hősugárzók
* Villanybojler
* Elektromos tűzhely és sütő

Elsősorban azokat érdemes közelebbről megvizsgálni, amiket rendszeresen használunk, például egy nagy teljesítményű porszívó is bőven fogyaszthat 1000 Watt felett, de ha két hetente 20 percet használjuk, akkor az összesített fogyasztása így sem lesz számottevő, ellenben mondjuk az elektromos tűzhellyel, amit minden nap használunk.

Kezdjük sorban a fenti példákon végig menve!

Elektromos fűtőtestek, radiátorok. 
A legegyszerűbb válasz, hogy fűtsünk kevesebbet! 🙂 Sajnos ez egyben a legjobb válasz is, mivel minden egyes plusz Celsius fok, amivel melegebb van a lakásunkban, körülbelül 5%-kal több energia fogyasztást eredményez. 2-3 fok eltérésen múlhat, hogy a számlát látva mi lesz az első gondolatunk…
Pro tipp! Amennyiben viszonylag egyszerű eszközeink vannak, amiknek csak saját belső hőérzékelőik, termosztátjaik vannak, akkor az eredményezhet nagyon gazdaságtalan működést is, mivel a lakás hőmérséklete sok tényezőtől függ, például a külső hőmérséklet, szél erőssége vagy akár az is, hogy mennyire vannak áthűlve a falak, milyen régen fűtöttünk be. Ilyen eseteket egy csak belső termosztáttal rendelkező eszköz nem tud jól kezelni, könnyen lehet, hogy túl vagy alul fűti majd a szobát.
A megoldás egy külső termosztát felszerelése lehet, ami a szoba egy a fűtő eszköztől távoli pontján méri a hőmérsékletet és ennek megfelelően kapcsolja az a 230V-os aljzatot (konnektort) ahova a „buta” fűtőeszköz be van dugva. (Az eszközön magán pedig bátran csavarjuk fel a termosztátot a maximumra, mivel úgyis a külső termosztát fog „dönteni”). Ez lehet egy sima mechanikus termosztát, elektromos termosztát vagy akár un okos termosztát is, amit időzíthetünk vagy akár távolról Interneten keresztül is ki-be kapcsolhatunk. Ilyen munkát csak akkor végezzünk, ha járatosak vagyunk a villanyszerelésben, egyéb esetben feltétlenül szakemberre bízzuk!

Elektromos olajradiátorhoz utólagosan felszerelt külső termosztát látható ebben a videóban.

Tippek az elektromos rezsidémon megfékezéséhez 3. rész

A nagyfogyasztók számbavétele II.

A következő nagyfogyasztónk ami előfordulhat a háztartásban, a bojler. Ez sokat is fogyaszt és ha sok vizet használunk, akkor bizony hosszú ideig is fog működni, így itt mindenképpen van tér a spórolásra. A víz melegítése eléggé energia igényes folyamat, ezért itt minden trükk sokat számíthat.

Mit tudunk tenni?

* Próbáljunk kevesebb meleg vizet fogyasztani, azaz rövidebb, gyorsabb zuhanyzásokat csináljunk, minthogy a világ dolgain elmélkednénk a forró vízsugár alatt. Folyó vizes mosogatás helyett próbáljunk inkább a mosogatótálba engedni vizet és abban mosogatni.

* Próbáljuk kevésbé felmelegíteni a vizet, azaz érjük be alacsonyabb hőfokkal is. Rengeteget tudunk azzal spórolni, ha 40 Celsius fok környékére tekerjük a bojler hőfokszabályozóját, ezzel jó esetben a zuhanyzás idejét is tudjuk csökkenteni, mert langyos vízben úgysincs kedvünk annyit álldogálni, tehát hatványozódik a nyereség. 😀 Tapasztalaton egyébként az, hogy pár hét alatt hozzá lehet szokni a langyos vízhez és nem is érezzük már akkora áldozatnak a sárga csekk oltárán és nagyon nem mindegy, hogy 40 vagy mondjuk 60 fokra kell felmelegítenünk 80-120 liter vizet.

* Rendszeresen vízkőmentesítsük a bojlerünket! A vízkő a fűtőszálra tapadva kitűnően hőszigetel, így sokkal több villamos energia kell a víz felmelegítéséhez, azaz többet fogyaszt a bojlerünk. Ráadásul minél melegebb a víz, annál intenzívebb lesz a vízkő lerakódás. Természetesen a víz minőségétől is függ, mennyire hajlamos vízkövesedni bojlerünk, de a hőmérséklet is fontos tényező, a lélektani határ valahol 60 Celsius fok körül van, de minél lejjebb tekerjük a termosztátot, annál később jelentkezik a probléma. 1-3 évente mindenképpen érdemes ránézetni szakemberrel vagy amennyiben van némi műszaki érzékünk, akár ezt magunk is megtehetjük.

Pro tipp!
Azzal is tudunk spórolni, ha a bojlerben lévő víz nem hűl olyan gyorsan. A bojler belsejében a víztartály körül van némi szigetelés, de ezt a szigetelést tovább növelhetjük, ha a bojlert kívülről is szigeteltjük (különösen ha hűvös helyen van, például pince vagy fűtetlen helyiség). Erre alkalmas lehet kőzetgyapot is vagy hungarocell, ami esetleg felújításból megmarad.

Pro tipp 2. !
Amennyiben családi házban lakunk, akkor érdemes lehet visszagondolni a fekete tartályos kerti zuhanyok korára. Régebben sok nyaralónál előfordult egy feketére festett tartály, amiben a nyári hónapokban a víz felmelegedett és amolyan kerti zuhanyként használták. Az ötletet tovább gondolva egy ilyen tartályt vagy egy régi bojler belsejét felvihetünk a tetőre és a bojler hideg vizes ága elé lehet kötni. Ekkor a víz a tartályban a nap hatására felmelegszik és ez az előmelegített víz megy be a bojlerbe, ezzel sokkal kevesebbet kell rajta a bojlernek melegíteni (ezzel áramot spórolva), szerencsés esetben be sem kell kapcsolnia. Ezzel késő tavasztól kora őszig rengeteg vizet tudunk spórolni, minimális energiabefektetéssel.
Erre láthatunk egy működő megoldást.

Természetesen egy napkollektor sokkal hatékonyabb és jobb megoldás, de a költsége is nagyobb, amennyiben meg tudjuk finanszírozni a beruházást, akkor az még több megtakarítást hoz, de a fekete tartályos módszert is észre fogjuk venni a villanyszámlán.