A nagyfogyasztók számbavétele II.

A következő nagyfogyasztónk ami előfordulhat a háztartásban, a bojler. Ez sokat is fogyaszt és ha sok vizet használunk, akkor bizony hosszú ideig is fog működni, így itt mindenképpen van tér a spórolásra. A víz melegítése eléggé energia igényes folyamat, ezért itt minden trükk sokat számíthat.

Mit tudunk tenni?

* Próbáljunk kevesebb meleg vizet fogyasztani, azaz rövidebb, gyorsabb zuhanyzásokat csináljunk, minthogy a világ dolgain elmélkednénk a forró vízsugár alatt. Folyó vizes mosogatás helyett próbáljunk inkább a mosogatótálba engedni vizet és abban mosogatni.

* Próbáljuk kevésbé felmelegíteni a vizet, azaz érjük be alacsonyabb hőfokkal is. Rengeteget tudunk azzal spórolni, ha 40 Celsius fok környékére tekerjük a bojler hőfokszabályozóját, ezzel jó esetben a zuhanyzás idejét is tudjuk csökkenteni, mert langyos vízben úgysincs kedvünk annyit álldogálni, tehát hatványozódik a nyereség. 😀 Tapasztalaton egyébként az, hogy pár hét alatt hozzá lehet szokni a langyos vízhez és nem is érezzük már akkora áldozatnak a sárga csekk oltárán és nagyon nem mindegy, hogy 40 vagy mondjuk 60 fokra kell felmelegítenünk 80-120 liter vizet.

* Rendszeresen vízkőmentesítsük a bojlerünket! A vízkő a fűtőszálra tapadva kitűnően hőszigetel, így sokkal több villamos energia kell a víz felmelegítéséhez, azaz többet fogyaszt a bojlerünk. Ráadásul minél melegebb a víz, annál intenzívebb lesz a vízkő lerakódás. Természetesen a víz minőségétől is függ, mennyire hajlamos vízkövesedni bojlerünk, de a hőmérséklet is fontos tényező, a lélektani határ valahol 60 Celsius fok körül van, de minél lejjebb tekerjük a termosztátot, annál később jelentkezik a probléma. 1-3 évente mindenképpen érdemes ránézetni szakemberrel vagy amennyiben van némi műszaki érzékünk, akár ezt magunk is megtehetjük.

Pro tipp!
Azzal is tudunk spórolni, ha a bojlerben lévő víz nem hűl olyan gyorsan. A bojler belsejében a víztartály körül van némi szigetelés, de ezt a szigetelést tovább növelhetjük, ha a bojlert kívülről is szigeteltjük (különösen ha hűvös helyen van, például pince vagy fűtetlen helyiség). Erre alkalmas lehet kőzetgyapot is vagy hungarocell, ami esetleg felújításból megmarad.

Pro tipp 2. !
Amennyiben családi házban lakunk, akkor érdemes lehet visszagondolni a fekete tartályos kerti zuhanyok korára. Régebben sok nyaralónál előfordult egy feketére festett tartály, amiben a nyári hónapokban a víz felmelegedett és amolyan kerti zuhanyként használták. Az ötletet tovább gondolva egy ilyen tartályt vagy egy régi bojler belsejét felvihetünk a tetőre és a bojler hideg vizes ága elé lehet kötni. Ekkor a víz a tartályban a nap hatására felmelegszik és ez az előmelegített víz megy be a bojlerbe, ezzel sokkal kevesebbet kell rajta a bojlernek melegíteni (ezzel áramot spórolva), szerencsés esetben be sem kell kapcsolnia. Ezzel késő tavasztól kora őszig rengeteg vizet tudunk spórolni, minimális energiabefektetéssel.
Erre láthatunk egy működő megoldást.

Természetesen egy napkollektor sokkal hatékonyabb és jobb megoldás, de a költsége is nagyobb, amennyiben meg tudjuk finanszírozni a beruházást, akkor az még több megtakarítást hoz, de a fekete tartályos módszert is észre fogjuk venni a villanyszámlán.